Milyen mértéktől veszélyes az ólommal szennyezett víz? Milyen élettani hatásai vannak a szervezetre rövid- és hosszútávon az ólommal szennyezett ivóvíz fogyasztásának? Kiket érint leginkább és miért olyan fontos erről beszélni?
Az ólommal szennyezett víz hazánkban évtizedek óta fennálló probléma, mégis igen kevesen veszik komolyan. Ennek oka lehet az információhiány, a nem megfelelő tájékoztatás. Olyan rég óta jelen van a magyarországi emberek életében, hogy megszokottá vált. Öntsünk hát tiszta vizet a pohárba: összegyűjtöttünk mindent, amit tudni érdemes az ólommal szennyezett víz veszélyeiről.
Egy tanulságos történet
Az ólomszennyezett víz súlyos egészségügyi katasztrófát okozott 2014-ben, egy apró, Flint nevű városkában az USA Michigan államában. A város vezetősége úgy döntött, költséghatékonyabb lesz a Flint folyóból biztosítani a város ivóvízellátását, Detroit víztisztító és ivóvízellátó rendszere helyett. Ez a költséghatékony döntés később sajnos rengeteg egészségügyi problémát okozott Flint város lakóinak.
Egyre többen és sűrűbben panaszkodtak sárgásbarna színű vízre, furcsa ízre, viszkető bőrre, kiütésekre és egyéb kellemetlen mellékhatásokra. Csupán másfél évvel később, 2016-ban derült fény arra, hogy az új vízmű által kezelt víz a város régi ólom vízvezetékeiből a korábbinál intenzívebben oldja ki az ólmot. Flintben megkezdődött a vízminőség helyreállítása és az okozott egészségügyi hatások felmérése.
A következmények Flintben
Flint városka esetében a vizsgálatokat nagyban segítette, hogy Michigan államon belül ők voltak az egyedüliek, akik leváltották az ivóvízforrásukat. A szakemberek könnyen összehasonlíthatták a flintieket a más városból származó eredményekkel. Flint lakóinak egészségi állapotát összehasonlították más michigani lakókéval, akiket nem érintett az ólomszennyezettség. Így hajszálpontos következtetéseket tudtak levonni az ólomszennyezettség káros hatásairól.
Michiganben a születéseket is vizsgálták a 2008-2015 közötti időszakban. Arra keresték a választ, hogy a 2014-es flinti ivóvízellátó váltása során megnövekedett ólomszennyezettségnek milyen hatásai vannak a fogantatásra, valamint a születések mért adataira. Az általános termékenységi ráta (General Fertility Rate, röviden GFR) szerint az azonos korú nők körében 12%-kal, míg a 15-49 éves kor közötti nőket vizsgálva 7.5%-al csökkent az élve születések száma 1000 nőre levetítve. Emellett a születési súly is közel 5%-kal csökkent az ólomszennyezést követően az érintett babák esetében. A vizsgálatok azt is megerősítették, hogy az ivóvíz magas ólomtartalma okolható a férfiak nemzőképességének csökkenéséért. Az anyai elhalálozások száma is megnövekedett a kritikus időszakban.
Miért a születésekre van a legnagyobb hatással az „ólommérgezés” ?
Az ólommal szennyezett ivóvíz elfogyasztása mindenkire egyaránt veszélyes, hiszen a felszívódás során a vízben lévő ólommennyiség a véráramba jut. Minden egyes pohárnyi szennyezett víz elfogyasztásával növeljük a vérünkben, csontjainkban lévő ólommennyiséget. A Flintben történtek után a szakemberek vizsgálták hogyan fejti ki hosszútávú hatását az ólom a szervezetre. Ennek a káros hatásnak a legkiszolgáltatottabb elszenvedője egy újonnan megfogant élet, aki az édesanyja szervezetéből kapja az élethez nélkülözhetetlen elemeket.
A várandósság alatt az édesanya folyadékigénye megnövekszik, így, ha ólommal szennyezett ivóvízhez jut hozzá (mint a vizsgált Flint város lakói)a tudtán kívül folyamatos ólomszennyezésnek teszi ki születendő gyermekét. Ez a magas ólomszennyezettség okozza a magzatok különböző szintű károsodását. Így történhetett meg, hogy megnövekedett a vetélések vagy halva születések száma, illetve megnőtt a koraszülés kockázata.
Ólom a fejlődő szervezetben
Az ivóvízben lévő ólom nem csupán a magzatra, de a már megszületett gyermekekre is kíméletlen hatással van, főként 2-6 éves kor között. Míg egy egészséges, felnőtt szervezetben ennek a toxikus nehézfémnek csupán az 5-10%-a szívódik fel, addig egy fejlődésben lévő fiatal szervezetben akár 50%-os is lehet a felszívódási arány.
Az ólomszennyezett ivóvíz rendszeres fogyasztása súlyos testi és szellemi fejlődési rendellenességeket okozhat az embriók és fiatal gyermekek számára.
Az ólomszennyezés élettani hatása a felnőtt szervezetre
Bár az ólommérgezés a gyermekekre a legveszélyesebb, sajnos felnőtt korunkban sincs immunitásunk ellene. A véráramba jutott ólom az évek során lassan, szinte észrevétlenül fejti ki negatív hatásait. A krónikus vitaminhiány, valamint annak tünetei sokszor a vérben lévő magas ólomszinthez vezethetnek vissza. Az ólom meggátolja a létfontosságú vitaminok és nyomelemek felszívódását. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek évek óta, már megemelt napi vitaminbevitellel is az adott vitamin hiányára utaló tünetei vannak. Ilyen esetben érdemes megnézni a vérben található ólom mennyiségét, bevizsgáltatni a csapvizet, valamint felszerelni egy professzionális ivóvízszűrő rendszert.
Az ólommérgezés tünetei sajnos a legtöbb esetben olyan hétköznapi panaszok, mint a levertség, has- vagy fejfájás, melyek számos, nem súlyos betegség kezdődő tüneteivel egyeznek meg. Éppen ezért sokszor az orvosok sem gyanakodnak arra, hogy az adott betegség hátterében az ólom állna, pedig ennek kimutatása igen egyszerű. A szervezetben jelen lévő ólom mennyiségétől függően az ólommérgezés kimutatható a csontokból, a vérből és a vizeletből is. A flinti eset kapcsán láthatjuk, hogy a szervezetünkben felhalmozódott ólom később a nemzőképességre is hatással lehet férfiak és nők körében egyaránt.
Mi a helyzet Magyarországon?
Az ólom könnyen megmunkálható alapanyag, éppen ezért, egészen a ’70-es évekig, -de 1945 előtt szinte kizárólagos- alapanyaga volt a különböző vezetékek előállításának. Abban az időben azonban nem tudták azt, amit már tudunk: hogy az ólom oldódik ki a vezetékből, a benne lévő víz hőmérsékletétől és keménységétől függően.
Magyarországon minden ivóvízszolgáltató hangsúlyozza, hogy az általuk szolgáltatott ivóvíz ólomtartalma nem lépi túl a megengedett maximum 10 mikrogramm/liter értéket. Az NNK-nál közelmúltban kivizsgált többezer hazai minta 40%-a 15 mikrogramm/litert meghaladó értéket mutatott. A magyarországi ivóvizek tesztelése során gyakori volt a 100 mikrogramm/liter arányú ólomszennyezettség, a legnagyobb mért érték tudomásunk szerint 400 mikrogramm/liter felett volt.
Ennek magyarázata igen egyszerű, ám annál hátborzongatóbb. A magyarországi ivóvízszolgáltatók telephelyein valóban szűrt, minimális ólomszennyezettséggel rendelkező ivóvíz van, amelyet útjukra bocsátanak saját, ólommentes vízvezetékeikben. Magyarországon azonban számos olyan lakóház, társasház és egyéb ingatlan van, amelyet az 1970-es évek előtt építettek. Ezek vízvezeték-hálózata többségében pedig azóta is ólomból van.
Ki a felelős ?
Az egyes lakóházak, ingatlanok vízvezetékéért nem az ivóvízszolgáltató felelős, azonban az ő vizük halad át ezeken a csöveken, vagy épp áll bennük naphosszat. Legfőképpen ez a pangó víz az, ami a legnagyobb kockázatot hordozza, mert az ólomcsőben álló víz hosszú ideig oldhatja ki a vezetékből az ólmot. A legmagasabb ólomkoncentráció már 30-60 perc alatt kialakul és a csap megnyitásakor az íztelen, szagtalan, színtelen, ólommal vegyített víz kerül a pohárba.
Magyarországon gyakori, hogy egy ház vagy lakás generációról generációra öröklődik. Ilyenkor a látható felületek (beltér, nyílászárók, külső burkolat stb.) felújítására szinte folyamatos az igény, de az olyan rejtett veszélyforrásokkal, mint a régi vízvezeték-hálózat, kevesen foglalkoznak. Egy ház vízvezetékeinek teljes cseréje hatalmas munka, ami rengeteg pénzt, időt és energiát emészt fel, emiatt szívesen halogatjuk. Nem is beszélve egy többlakásos társasházról, ahol a központi felszálló vezetékek teljes cseréjének megszervezése és kivitelezése szinte lehetetlen feladat.
A fájó következtetés
A fent említett flinti ólomkatasztrófa mindössze 1.5-2 évnyi ólomszennyezés eredménye, és az ott mért, magasnak számító ólomtartalom csupán töredéke az egyes, hazánkban mérhető szennyezettségi értékeknek.
Mindeközben Magyarországon évtizedek óta szinte mindenki küzd kisebb-nagyobb betegségekkel, melyeket már-már természetesnek veszünk. Családi összejöveteleken nevetve legyintünk egy családtag krónikus vitaminhiányán, és elintézzük annyival, hogy több zöldséget kellene ennie. 40 évesen, életünk felét sem leélve azt gondoljuk, a mindennapos fáradtság „a korral jár”, a vissza-visszatérő migrén pedig csupán családi örökség. Nem tudjuk, vagy csak nem akarjuk észrevenni, milyen mélyen gyökerezik a probléma, melynek csupán a tüneteit igyekszünk folyton megszüntetni?
Hogyan szüntethető meg a probléma forrása?
Természetesen a leginkább kézenfekvő megoldás a teljes vízvezeték-hálózat cseréje lenne, különös tekintettel az 1960-70 előtt épült lakóházakban. A helyzet azonban sajnos nem ilyen egyszerű. Ha csak Budapestet vesszük alapul, már akkor is világosan látszik, hogy ezek a régi építésű ingatlanok szinte kivétel nélkül társasházakként funkcionálnak, és társasházi tulajdonban álló csővezetékeik cseréjét gyakorlatilag lehetetlen a tulajdonosokkal megszavaztatni.
Ezen térképen megtekintheted, hogy a lakóhelyeden becslések szerint milyen mértékű az ivóvíz ólomszennyezettsége.
A térképre kattintva a kereshető a budapesti térképre irányítunk. (Lassan 5-10 mp alatt töltődik be)
Az országos térképet erre a linkre kattintva éred el. (Lassan 5-10 mp alatt töltődik be)
További „ólommentesítő” tippek
Azokon a területeken, ahol viszonylag alacsony az ólomszennyezettség mértéke, elegendő óvintézkedés lehet az is, ha a csap megnyitását követően 1-3 percig folyatjuk a vizet főzés vagy ivás előtt. Így az ólommal leginkább szennyezett, addig a vezetékekben pangó víz távozik a lefolyón. A pazarlás elkerülése érdekében érdemes ezután több üveget vagy kancsót megtölteni vízzel, és azokból önteni ivóvizet, így nem kell minden alkalommal folyatni a csapvizet.
Van egy rövid-, közép- és hosszútávon is jól működő megoldás, amely nem terheli jelentősen a háztartást. Ez pedig egy jó minőségű, az ólom eltávolítására alkalmas (NSF ANSI 42, 53 Pb minősített) vízszűrő berendezés felszerelése. Ez a vízszűrő berendezés csupán egyszeri beruházás, azt követően a szűrőbetétjének cseréjétől eltekintve költségmentes. Fontos megjegyezni, hogy sajnálatos módon az ólom kiszűrésére nem alkalmas minden vízszűrő berendezés, így érdemes körültekintően vásárolni. Amennyiben biztos szeretnél lenni abban, hogy a megfelelő termékbe fekteted a bizalmad és a pénzed, mi a Doulton (https://olommentesviz.hu/megoldas/) berendezést javasoljuk Neked és családodnak.
Tekintve, hogy „A vizsgált budapesti csapvíz minták ólomtartalma többszörösen meghaladta az egészségügyi határértéket” (Vízkutató, vízkémia Kft – Akkreditált Vizsgálólaboratórium), érdemes elgondolkoznunk azon, hogy ha a Flint-ben élők két évnyi ólommal szennyezett víz fogyasztása után ilyen komoly egészségügyi gondokkal küzdenek, mit okozhat a mi szervezetünkben az itthoni mennyiség évtizedek óta? Előzd meg a bajt, amíg még lehet – biztosíts szeretteidnek tiszta ivóvizet! Ezen az oldalon találsz olyan otthoni ivóvíztisztító készülékeket, amelyek képesek még a legmagasabb ólomtartalmat is közel 100%-ban eltávolítani.
